Rafqa Pietra, Choboq Ar-Rayes, Szt (Himlaya, Libanon, 1832. jún. 29.-1914. márc. 23.): apáca, misztikus. - Apja Mourad Saber al-Choboq Ar-Rayes, anyja Rafqa Gemayel. Egyetlen gyermek volt, a keresztségben a Boutroussyeh (Pietra) nevet kapta. 1839: anyja meghalt, apja nagy szegénységében 1843: szolgálni küldte Damaszkuszba a libanoni eredetű Asaad al-Badawi családhoz. - 1847: hazatért, apja közben újranősült. A mélyen vallásos és nagyon szép ~t anyai nagynénje az unokaöccséhez, mostohaanyja a fiához akarta feleségül adni. Ekkor határozta el ~, hogy apáca lesz. 1853: fölvették a bikfayai Fogolykiváltó Boldogasszony konventbe. Apja és mostohaanyja megpróbálta hazavinni, eredménytelenül. 1855. II. 9: beöltözött, 1856. II. 10: letette fog-át. - 1858. VIII: társnőjével, Gemayel Máriával a ghaziri jezsuita szem-ba rendelték, a konyhán dolg. Itt alkalma volt tanulni az arab nyelvet, szépírást és mat-t. Elöljárói hamarosan a hegyekben lévő helységek (Beit-Chabab, Choueir, Hammana) iskoláiba küldték. 1860: hitoktató Deir el-Kamarban, ebben az évben Libanonban polgárháború volt, ~ bőségesen látta a vérontást. 1862: a rend jbeili (bübloszi) isk-jában hitokt. 1864: áthelyezték Maadba, ahol új leányisk-t szervezett. Itt egy álmában Szt György, Stilita Szt Simon és Remete Szt Antal a libanoni maronita apácákhoz hívta. 1871. VII. 12: beöltözött az al-Karn a Ad'tou-beli Szt Simon ktorban. 1872. VIII. 25: ünn. fog-at tett, s fölvette anyja emlékére a ~ nevet. 26 évig mintaszerű életet élt. - 1885. X: azért imádkozott, hogy megtapasztalhasson valamit Jézus kínszenvedéseiből, mire elviselhetetlenül fájni kezdett a feje, majd a szeme. Bejrútba küldték gyógykezelésre, de útközben megállt Jbeilben, ahol egy amerikai orvos megvizsgálta és megoperálta, s kivette a jobb szemét. A betegség rövidesen megtámadta a bal szemét is. 12 évig folyamatosan fájt a feje, amiért ~ hálát adott, mert osztozhatott Jézus szenvedéseiben. 1897: 8 nővértársával a Jrabtában (Batroun) alapított Szt József ktorba került. 1899: megvakult a bal szemére, kulcscsontja, jobb csípője és lába kificamodott, bőrén át látni lehetett a csigolyáit. A keze ép maradt, zoknit kötött vele és ruhákat készített. Hálát adott mind a keze használatáért, mind a szenvedésekért. A ktor temetőjében, 1927. VII. 10: a ktor tp-ában temették el. - A b-gá avatási eljárás 1925. XII. 23: kezdődött. II. János Pál p. 1985. XI. 17: b-gá, 2001. VI. 10: sztté avatta. **

BS XI:66.